Sosem voltam valami nagy sakk játékos. Gyermekkoromban tanultam meg játszani, de túl sokat nem játszottunk családi körben. Állítólag, aki matematikából jó, az a sakkban is könnyebben tud érvényesülni.

Youtube-n ajánlások között találtam meg véletlenül ezt a fickót: link. Az utóbbi időben több sportot is a youtubenak köszönhetően ismertem meg. Pl. snooker. Sosem snookereztem, azt sem tudtam mi az, még is le kötötte a figyelmem. Mivel sportról van szó, az ember gyorsan megismerkszik a legmenőbb játékosokkal. A snookerben az egyik például Ronnie O’Sullivan.

Lehetséges lépések a játékban. A bőség zavara.

 

A fehér bástya éppen sakkot (és ezzel együtt mattot is) ad a múltban a fekete királynak.

A sakkban hasonló erőfölényben van például Magnus Carlsen. Az említett YT-csatorna különlegessége, hogy a horvát csávó olyan jól és érthetően mutatja be/elemzi az unalmas, akár napokig tartó sakkcsatákat, hogy még a laikus ember is szívesen eléül és végignézi a videóit.

Közvetve így jutottam el az 5D sakkhoz. Rendes sakkot is elkezdhettem volna, de ahhoz, hogy viszonylag jól sakkozzon az ember, tömény-száraz anyagon kell átrágnia magát. Minél több játszmát ismer a játékos, annál jobb lesz a sakkjátéka. Ehhez nyilván rengeteg idő, energia és elszántság kell. Itt jött a képbe az időutazásos sakk, ami kellően agyzsibbasztó tűnt, hogy kipróbáljam.


5D sakk alapok:

A játék alapból egy természetesnek tűnő sakktáblával kezd. Ugyanazon szabályok érvényesek, mint a hétköznapi sakkban. Az időbeli ugrálás viszont csavar egyet a játékmeneten. A játék ún. turnokből épül fel. (KÉP1) Ez tulajdonképpen két sakktábla, ami a saját és ellenfél lépéseit mutatja. A játékosoknak lehetőségük van a jelenbeli sakktáblán lépni, de vissza is léphetnek a múltba. Ekkor alternatív univerzum keletkezik. Az egyszerűség kedvéért a figurák ezen alternatív univerzumok között is tudnak lépkedni. Ha visszamegyünk a múltba, akkor alternatív sakktáblát hozunk létre. A játék előrehaladtával így szimultán (több táblán egyszerre) kell játszanunk.

 

 

A játék célja egyszerű. Mattot adni az ellenfél királyának. Ez még alap sakkban sem egyszerű. Mivel a múltat nem lehet megváltoztatni, ezért jó stratégia sakkot adni a királynak a múltban. Mivel több síkon is tart a küzdelem, elég az ellenfél egyik királyának mattot adni.


5D sakk figurák és lépéseik

Gyalog

-Egyet lép előre, vagy
-kezdő helyzetben kettőt lép előre.
-Átlósan üt.
-5D gyalog kezdő helyzetben 1-et lép előre, egyet pedig térben, ha nem foglalt az a mező.
-5D gyalog és időben/térben lépve üt.

 

 

Huszár

-2-t lép egyik irányba, egyet másik irányba (L-alakban ugrik)
-5D huszár 1-et lép egyik irányba, kettőt térben, vagy

-2-t lép egyik irányba, egyet térben

 

 

Bástya

-Bármelyik irányba léphet bármennyit

-5D bástya szintén, de a térben is közlekedhet.


5D sakk figurák és lépéseik

Futó

-Átlósan lép (egyet egyik irányba, ugyanannyit a másikba)

-5D futó ahányat lép egy irányba, annyit lép térben is.

 

 

Királynő

-Futó és bástya egy személyben

 

 

Király

-Mint a királynő, de csak párhuzamos univerzumok között léphet egyet, vagy átlósan, időben nem.


A fentiekből következik, hogy még néhány táblán lévő figura esetén is nehéz átlátni/ előre kalkulálni a játék állását. Gyakorlás teszi az 5D sakkmestert.

A nyelvtanulás fontossága megkérdőjelezhetetlen. Nem születik mindenki kíniainak, illetve angolnak, hogy emberek milliárdjaival tudjon könnyedén kommunikálni.

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz”

 

– tartja a mondás.

 

Az egynyelvűségnek vannak előnyei és hátrányai is. Olyanról viszont még nem hallottam, hogy nyelvismeret hátrányt jelentett volna az életben.

 

Egy meglehetősen szigorú, bár következetes anyanyelvvel sokkal könnyebben lehet el sajátítani egy idegen nyelvet.

Pl. az angol meglehetősen egyszerű struktúrájú nyelv. Ha egy angol találkozik pl. az orosz nyelvvel, akkor a nyelvtan komoly fejtörést fog neki okozni.

Nem tanulhatatlan számára a nyelv, de pl. egy magyar vagy német anyanyelvvel rendelkező egyénnek lényegesen egyszerűbb a tanulása.

Világnyelvet beszélni mindenképpen előnyös. Ez esetben az illető nincs „rákényszerítve” a nyelvtanulásra.

Az iskolai nyelvoktatás borzasztóan nehéz  helyzetben van. Idegennyelv tanulás meglehetősen mostoha terület. Ennél rettegettebbek, csak a reál/természettudomány tantárgyak.

 Ennek okai többek között:

 

  • a nyelvtanulás türelmet, kitartást igénylő tevékenység
  • nem lineáris a fejlődés
  • nehéz célokat kitűzni/elérni a nyelvek komplexitása révén.
  • nincs univerzális módszer a tanulására
Sok téveszmével is szembe kell nézni:
  • a nyelvtanulás drága
  • értelmetlen időpazarlás
  • sohasem térül meg.

 

 Saját tapasztalataim szerint a nyelvtanulás egyáltalán nem drága tevékenység. Kell hozzá pár könyv, internethozzáférés és sok szabadidő. Nyelvvizsgák róhatnak egyedül extra terhet az illető számlájára. Kell felkészítő könyv, hogy az ember begyakorolja a feladatokat, valamint vizsgadíjak befizetése.
Gyerekként/fiatalként időpazarlásnak tűnhet nyelvet tanulni. Azonban felnőtt fejjel gondolkodva már sokan az ellentettjét vallják. Tapasztalataim szerint egy nyelv megtanulása értékesebb a munkaerő piacon, mint egy diploma.
Tessék megnézni mennyit keres Magyarországon és Ausztriában egy postás. Nettó 300 €, vagy 1200 €. Melyik hangzik szimpatikusabban? Egyetemi végzettséggel változnak a számok, de az arány nem lesz kisebb, sőt.
Nem véletlenül hatalmas probléma az értelmiségi réteg kivándorlása. Csak erről nem szeretnek beszélni a médiában. Az embereket jobban leköti a bevándorlók kérdése.
A nyelvtanulás eszményi értéke magasabb az anyagi értékénél. Nehéz megfogalmazni. Egy magyar embernek az asztal mindig asztal marad. Egy angolnak meg table. De ha az ember mindkét szóval tisztában van, akkor a szó jelentésének mögé tud nézni.
Jóllehet a struktúrálatlanság az agyban kellemetlen eseményekhez vezet. Az ember könnyedén elfelejthet egy szót az anyanyelvén, vagy az idegen nyelvi megfelőjét „találja meg”.
Ezek olyan problémák, amiket az egyennyelvűek nem értenek meg. Minél több nyelvet beszél valaki, annál nehezebb megtalálni, vagy inkább nem elveszteni a fonalat.

 

 

 

A pénzhez való viszonyunk meghatározza életmódunkat, személyiségünket és kapcsolatainkat is. Nem áll korlátlan mértékben rendelkezésünkre, ezért meg kell tanulnunk beosztani. Erre többféle lehetőségünk is van, vegyük őket sorra.

Használt termékek vásárlása: Az eredeti vételárhoz képest jelentős kedvezménnyel juthatunk termékekhez. Pár száz forinttól több millió forintig takaríthatunk meg pénzt. Ha boltban vásárolunk újracsomagolt terméket, akkor teljes értékű garancia is jár hozzá. Magánszemélytől vásárolva már elővigyázatosnak kell lenni, mert a vétel balul is elsülhet. Idén üzletből, sérült csomagolással vásároltam akciókamerát, egészen sok eurót megspórolva.

 

Termékek megjavítása: Az utóbbi időben gyakran javítottam/javítottam varrással a ruháimat. Kesztyű, kabát, táska stb. mind meghálálja, ha néha foglalkoznak vele. A termékek drágulása és a romló minőség miatt gyakran nem éri meg új cuccot venni. Az elektronikus eszközöket is érdemes alkalmaként megpucolni/karbantartani. Javítottam már meg kerékpárt, csapágyat, hajszárítót stb. Külföld a szerviz viszonylag drága mulatság. Nem árt ha az embernek van türelme és kézügyessége némi barkácsoláshoz.

 

Ruházati cikkek:

 Régebben kerékpárversenyeken adtak “ajándékba” pólóka. Mostanában leszoktak róla a szervezők, így idén már kellett vennem néhány jól száradó, könnyű, nyári pólót, illetve ősszel beszereztem néhány hosszú ujjú inget, valamint ajándékba is kaptam 2-3-t. Volt/van turis ingem is, amit mai napig használok. Anno ’17-ben Erasmus osztondijjal napokig kellett spórolnom egy 70-80 euros cipőre. Ugyanebben az évben vettem egy téli bakancsot is. Céges kirándulás volt németbe es naponta adtak 50 euro zsebpénzt. 4-5 napos volt a kirandulas, gondoltam befektetem egy jó kis bakancsba. A bakancsot aztán budapesti gyalogturakkal tortem be, nem kívánom senkinek sem az elso 100 km-t.

 

 

Élelmiszer:  itt lehet az egyik legtöbbet megfogni. Szerintem a változatos étrend fontosabb, mint a drága ételek. Elég sok tapasztalatom van már. 2013-tól ’15-ig kollégista voltam minimális ösztöndíjjal (10-25k Ft). Utana mar heti 1-2 napot dolgoztam is tanulás mellett. Ott már nagyjából megvolt az önfenntartás. A folyamatosan felszökő élelmiszer árak is motiváltak a költözésre. Pl. 2019-ben viszonylag gyakran jörtam sparba Pécsen, mivel közel volt a munkahelyhez. De olyan mértékben emelték az árakat, hogy át kellett szoknom a pennyre.

 

Lakhatás: saját lakás híján ez az, ami leginkább szipolyozza az emberek pénztárcáját. 2014 körül kezdtek elszállni az árak Veszprémben. Egyedülállóként nem igazán engedheti meg magának az ember, hogy városban vegyen ki albérletet. Pécs belváros 130k Ft + rezsi. Nagyjabol ennyi az atlagos fizetes Pécsen. Budapesten 150k Ft + rezsi körül lehet találni. Ausztriában úgy 190k Ft + rezsi körül lehet ellakni. Bécsi felár +30-40k Ft. A határ meg tulajdonképpen a csillagos ég.

 

 


Tegnap egy boltban filmeket böngésztem és megakadt a szemem ezen a csodás példányon. A sokadrangú filmek mellett igazi gyémántként világított. Meglepő, de a filmnek van múltbéli vonatkozása is.

Pécs tartózdkodásom során (2018-2020) egyszer már találkoztam ezzel a címmel.  A Deutsche Bühne német nyelvű előadása volt, ha jól emlékszem. Nem is tudom hogy találkoztam ezzel az előadással. Azt mindenestre rögtön tudtam, hogy el kell rá mennem. A színházakban a komédiák és a musical előadások szoktak jók lenni. Ez az előbbiek csoportjába tartozik. Szokás szerint késve érkeztem meg. Elvileg pénzbe került volna a jegy, de a kassza már bezárt. Teltház volt, de pár széket még ki tudtak tenni. Az egyik ilyen oldalsó széket én foglaltam be.

A díszlet valami rendkívül minimalista volt. Egy asztal, pár szék, meg teríték volt. Nem is volt szükség többre, ugyanis az egymást szapuló karakterek és a szóviccek magukkal ragadták az ember figyelmét.

A történet egy családi vacsora eseményeit dolgozza fel. Nagyon idilli este is lehetett volna, de egy tréfa nyomán minden balul sült el. Stephan és Elisabeth a vendégvárók. Az este folyamán megérkezik Thomas, a tréfa kiötlője, és később terhes barátnője Anna. a harmadik meghívott René, egy zenész, aki Elisabeth barátja. A felek már gyeremekkoruk óta ismerik egymást. A cselekmény azzal indul, hogy Thomas Adolfnak szeretné elnevezni születendő kisgyermekét. Ezzel a többiek nem értenek egyet és elkezdenek kibontakozni az indulatok. A tréfa túl messzire megy és végül mindenki beletipor a másik lelkivilágába. Szóba jön a vendégvárók kihűlt házsassága, René eltitkolt barátnője, Thomas lenéző énje stb.

Az előadáson volt magyar felirat, de annyira jók voltak a színészek/jelenetek, hogy nem kellett figyelnem. A filmváltozat annyiban különbözik a színházi darabtól, hogy a háttér jobban meg volt kreálva. Nekem speciel a hangos kiabálás a teremben jobban bejött, mint otthon hangszórókon keresztül. A film és az előadás ellenben ugyanazt adja. A komédia jelleget az is adja, hogy némelyik jelenetnél az ember nem tudja eldönteni, hogy sírjon-e vagy nevessen. Ez a fajta kettőség remek fegyver egy komédia kezében.

A film egy hideg téli estén melegen, popcorn nélkül ajánlott! Mellé bort ajánlok szoridaritás végett.

 

Az online tarskeresők nagy teret hódítottak az elmúlt években. Az alapötlet meglehetősen sziporkázó. Az internet idő-és távolság hiányban szenvedőknek kínál remek ismerkedési lehetőseget. Kortól, testalkattól es nemtől függetlenül lehet új kapcsolatokra szert tenni. 

Sajnos az alapötlet megvalósításával ezek a platformok a mai piaci “igényeknek” megfelelően jártak el. Vagyis a társkeresés hátterében a pénzkereseti lehetőség bújik meg. Nem a felhasznalo boldogulása az elsodleges szempont, hanem a tőlük származó profit elérése.

Átlagosan 10 emberből 1 embert kedvel meg az ember, 1-et utál, 8-al semleges viszonyt ápol. Ha leendő partnerünk hasonlóan ismerkedik, akkor 100 kapcsolatból 1 esetben alakulhat ki parkapcsolat. Ez az internet nyelvén annyit tesz, hogy kb. 100 üzenetet kell elküldeni egy válaszért. A társkereső oldalakon nem a nő kezdeményez, hanem a férfi ír először levelet. Ezt az fogja eredményezni, hogy a nő postaládája tele lesz, a férfié meg pangani fog az ürességtől. Mindkét fel rosszul jár, hiszen a nőnek esélye sincs a sok levél miatt beszélgetést kezdeni, a férfinak meg nincs kivel beszélgetnie.

 

Általaban a nők nem fizetnek elő internetes társkeresésre, inkább elköltik ezt a pénzt a drogériában illatszerre. Az oldal üzemeltetői így a ferfiakból igyekszenek megélni, főleg kamu profilokból. Mit is jelent ez? Pl. A bécs környéki “piac” benyomásai:

  • hibátlan, csillogó bőr
  • műveszi kompozíciók. 5 éve fotózom, így azért van némi rálátásom a fotózásra. A legtöbb kép egy magazinban megállná a helyét, nem egy “társkereső” pénzlehúzó oldalon. 
  • jó minőségű képek után pixeles képek
  • filterek
  • bikini fotó
  • szörfözés gyakori, ha nincs szörfdeszka, akkor tenger fotó
  • boros pohár a kézben
  • evés közben fotó
  • mario kartos lanyok (?)
  • ha nem látszik a nő melle, akkor nincs is neki
  • a nők fele sportol (hegyet mászik, konditerembe jár, jogázik stb.), miközben Magyarországon x év alatt sosem ismertem meg női sportolót.

Az osztrák ismerkedés egyébkent érdekesnek tűnik. Kíváncsi vagyok a magyarországival ellentétben milyen sajátossagok alakultak ki. Magyarországon pl:

  • hasonló szarmazású a hasonló származásúval ismerkedik
  • Értékes kapcsolatépítés helyett együtt vagyunk a szarban, és kitartunk egymás mellett-féle szeretet érvényesül
  • bunkó, lekezelő magatartás a nőkből szimpátiát vált ki
  • ha nincs csók első találkozásnál, akkor nem lesz következő

 

Ausztriában sok dél, ill. kelet-európai ember dolgozik, igy felteszem elfogadóbbak a hovatartozást, illetve anyagi helyzetet illetően. Mivel az iskolai rendszer felépítése más, mint a hazai (es nem elvárás pl. egy mérnöki diploma), ezért szerintem a képzettség/végzettség is kisebb szerepet játszik a kapcsolatépítésben. Az egyes szakmák közötti fizetések sem olyan egetrengetően nagyok, mint Magyarországon. Pl. egy boltban dolgozó 9. Osztalyt végzett kb. 15 éves gyakornok kezdő fizetése br. 770 €. Én végzés előtt álló mérnök gyakornokként 23 évesen ennek kb. a felét kerestem meg. A harmadik évben viszont ő mar ennek a ketszeresét viheti haza. És még nincs meg az érettségije. Mivel az osztrák képzés sokkal szerteágazóbb, mint a magyar, így nincs akkora kényszer főiskolára/egyetemre menni. Egyes szakmak nyilván megkövetelik a felsofokú végzettséget, de meg lehet élni technikusiból is. Sőt, ha valakinek jó a kézügyessége,  jobban meg is tud elni belőle, mint egy szellemi munkakörből.

A 2017-es tapasztalatomból tudom, hogy az osztrákok sokkal konzervatívabbak kapcsolati szempontbol (is). Érdekesség, hogy folyamatosan növekszik az egyedulallo haztartasok szama. A 21. Szazad egyik vivmanya, hogy meg sosem volt ennyire egyenlo a ket nem. Ironikus módon a ket nem ezaltal egyre jobban eltavolodik egymastol. Regebben kulonbozo családi, kapcsolati szerepek voltak, most viszont mindkét nem megall a sajat laban es nem szorul a masik segitsegere/tamogatasara.