A nyelvtanulás fontossága megkérdőjelezhetetlen. Nem születik mindenki kíniainak, illetve angolnak, hogy emberek milliárdjaival tudjon könnyedén kommunikálni.

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz”

 

– tartja a mondás.

 

Az egynyelvűségnek vannak előnyei és hátrányai is. Olyanról viszont még nem hallottam, hogy nyelvismeret hátrányt jelentett volna az életben.

 

Egy meglehetősen szigorú, bár következetes anyanyelvvel sokkal könnyebben lehet el sajátítani egy idegen nyelvet.

Pl. az angol meglehetősen egyszerű struktúrájú nyelv. Ha egy angol találkozik pl. az orosz nyelvvel, akkor a nyelvtan komoly fejtörést fog neki okozni.

Nem tanulhatatlan számára a nyelv, de pl. egy magyar vagy német anyanyelvvel rendelkező egyénnek lényegesen egyszerűbb a tanulása.

Világnyelvet beszélni mindenképpen előnyös. Ez esetben az illető nincs “rákényszerítve” a nyelvtanulásra.

Az iskolai nyelvoktatás borzasztóan nehéz  helyzetben van. Idegennyelv tanulás meglehetősen mostoha terület. Ennél rettegettebbek, csak a reál/természettudomány tantárgyak.

 Ennek okai többek között:

 

  • a nyelvtanulás türelmet, kitartást igénylő tevékenység
  • nem lineáris a fejlődés
  • nehéz célokat kitűzni/elérni a nyelvek komplexitása révén.
  • nincs univerzális módszer a tanulására
Sok téveszmével is szembe kell nézni:
  • a nyelvtanulás drága
  • értelmetlen időpazarlás
  • sohasem térül meg.

 

 Saját tapasztalataim szerint a nyelvtanulás egyáltalán nem drága tevékenység. Kell hozzá pár könyv, internethozzáférés és sok szabadidő. Nyelvvizsgák róhatnak egyedül extra terhet az illető számlájára. Kell felkészítő könyv, hogy az ember begyakorolja a feladatokat, valamint vizsgadíjak befizetése.
Gyerekként/fiatalként időpazarlásnak tűnhet nyelvet tanulni. Azonban felnőtt fejjel gondolkodva már sokan az ellentettjét vallják. Tapasztalataim szerint egy nyelv megtanulása értékesebb a munkaerő piacon, mint egy diploma.
Tessék megnézni mennyit keres Magyarországon és Ausztriában egy postás. Nettó 300 €, vagy 1200 €. Melyik hangzik szimpatikusabban? Egyetemi végzettséggel változnak a számok, de az arány nem lesz kisebb, sőt.
Nem véletlenül hatalmas probléma az értelmiségi réteg kivándorlása. Csak erről nem szeretnek beszélni a médiában. Az embereket jobban leköti a bevándorlók kérdése.
A nyelvtanulás eszményi értéke magasabb az anyagi értékénél. Nehéz megfogalmazni. Egy magyar embernek az asztal mindig asztal marad. Egy angolnak meg table. De ha az ember mindkét szóval tisztában van, akkor a szó jelentésének mögé tud nézni.
Jóllehet a struktúrálatlanság az agyban kellemetlen eseményekhez vezet. Az ember könnyedén elfelejthet egy szót az anyanyelvén, vagy az idegen nyelvi megfelőjét “találja meg”.
Ezek olyan problémák, amiket az egyennyelvűek nem értenek meg. Minél több nyelvet beszél valaki, annál nehezebb megtalálni, vagy inkább nem elveszteni a fonalat.
Subscribe
Visszajelzés
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments