Alpe-Adria kerékpártúra

Első nap: Folyó mentén

A túra szokás szerint technikai problémákkal indult. Leesett a goprom es eltörött a rögzítőfüle. Majd a váztáska cipzárja nyílott szét.

Pazar a környék. Dimbi-dombi, hol schotter, hol aszfalt. Hidak, alagutak tömkelegével. Szerencse egy osztrák ismi ismerte az utat és felvállalta a vezető szerepet. A helyi konyhát is kipróbáltuk az éjszaka leszállta előtt. Palacsintatészta leves és salzburgi szelet (gombával töltött schnitzel) némi krokettszerűséggel és málna lekvárral tálalva. Na meg sörrel.

Az éjszakába is beletekertünk, hiszen elég sokat kell még tekerni a célig. Egy faluban (Dorfgastein) az Amt mellett az eresz alatt vackoltunk be az éjszakára. Nem lesz meleg.

Második nap: Betekintés az Alpokba

Reggel cidri volt. Hiába szeptemberben 800 méteren éjszakázni nem olyan szívet melengető érzés. Az összes ruhám rajtam volt, ami csak nálam volt. Ez a 6 fok inkább közelített a hálózsák minimum tartományához mintsem a komfortoshoz.

A reggeli emelkedők azért adtak egy kis melegséget a lábaknak. Bad Gastein egy gyönyörű turista település. Hatalmas hotelek, vízesés, kávézók tucatjával. Reggeli arculata: felettébb nyugodt. Az emelkedő tetején vonat visz át a hegy túloldalára. Itt már szerencsére Nap Úr tette a dolgát.

Odaát élvezetes, nagy sebességű outis lejtőzés várt. Hamarosan a meleg ruhák helyett napkrém került a bőrre. Nyugis cikk-cakk út visz a folyóvölgyben. Néhol schotter, néhol aszfalt.

Villach cityben fagyival kényeztettem magam, mert nem esett jól a meleg. Társam úgy döntött hogy másik utat választ magának. Feltételezem túl lassú volt neki a tempóm.

Arnoldsternnel pont elcsíptem egy nyitva tartó Spart. Szóval lett vacsi is. Még elemet is cseréltem a Garmin szenzorban. Vacsi után irány Olaszország. Tarvisio után bringás autópálya vezet lefelé. Kicsit beleteketrem az éjszakába s találtam egy épülőfélben lévő házat éjjeli menedéknek.

Harmadik nap: Olasz tájakon

Bikepacking szempontból ilyen szuper szállást ha kerestem, sem tudtam volna találni. Építés alatt álló ház. A falhoz meg faanyag is volt támasztva, hogy a bringa ne hagyjon nyomot. Kellett is a fedél, mert elég sok eső esett az éjszaka folyamán. Kicsit huzatos volt ablakok nélkül, de a tegnapihoz képest hőség volt.

A délelőtt során gurultam be a túra talán legszebb szakaszat. Kerékpárút, hidak, folyó, völgy, hegyek, vízesések, meredek sziklafalak, alagutak sajátos kavalkádja volt. Jó párszor eltévedtem, és ma is kijárt burkolatlan utakból.

A hegyvidéket szép lassan kígyózva hagytam el. Jó aszfalt és gravel váltotta egymást. Aki siet, annak nem való ez a trail. Aki viszont kalandot keres, megtalálta álmai útját.

Vasárnap a bevásárlás komoly gondot jelent Olaszországban. De azért nagyobb varosokban találni nyitva tartó üzleteket. Be is spájzoltam ezeknél. Az út kis olasz faluk között vitt. Sok csapot lehetett találni, amik életmentőek voltak a hőségben. Próbáltam minden praktikát bevetni. Sör, hideg ital, kaja, jégkrém. Nem váltak be. Egy temetőnél lehűtöttem a testem és felraktam a törölközőmet a fejemre. Ez már elviselhetőbbé tette a hőséget. Így is csak vonszoltam magam a part felé. A sok szünet miatt naplementekor értem el Grado városát.

A milliónyi ember és turista merő ellentét volt a napközben tapasztaltakhoz képest. Igyekeztem gyorsan tovább is állni. Fanta erővel felvértezve Monfalcone-ig jutottam. Itt fáradt voltam és a teló, lámpa is már a végét járta. Egy parkolóban biwakoltam. Nagyon jó öletnek vélték a helyi szúnyognemzedékek. Hajnali 2 körül egy helyi vaddisznó is tiszteletét tette. Hangja messzire hallatszott a sötétségben.